2001 őszén kezdtünk gazdálkodni Gyűrűfűn.

Gyűrűfű egy agrár-szakember szemével nézve is különleges adottságokkal bír - figyelmesen szemlélődve a környéken tett séta során kirajzolódik az az önellátó település, amit a régi emberek generációkon keresztül alakítottak ki a Zselic sűrű erdőségeiből.

Kívülről befelé, a régi település központja felé haladva megtaláljuk azokat az idős gyümölcsfákat, amelyek az erdőszélen, a legelőkön álltak. Aztán csodálatosan rekonstruálható lelki szemeink előtt a szórványgyümölcsfákkal tarkított szőlőhegy, a pincesorral. Ugyanígy mutatkozik még a valamikori gyümölcsös - régi fajtákkal, sőt ma már ritkaságszámba menő fajokkal is, mint pl. a háziberkenye.

2002, 2003 és 2004 években ilyen körülmények és adottságok közé telepítettük gyümölcsöseinket, összesen közel 10 hektáron. Ezek olyan domboldalak, ahol a hagyományos koronaformájú fák egymástól elég távol állhatnak. Mandulafák, diófák, kajszibarackok és körtefák kerültek ide - úgy elhelyezve, hogy természetes igényüket az adott fekvés maximálisan kielégítse.

Később ültettünk még szilva és meggyfákat is, elsősorban a kajszifák pótlásakor. A kajszi fát – amit másnéven sárgabaracknak hívunk –  ugyanis az elmúlt évek szélsőséges időjárása nagyon megviseli; manapság ezt a növényt országosan soha nem látott méretben pusztítja az ún. „gutaütés” nevű betegsége. Ennek legfőbb okát a szakemberek abban sejtik, hogy a mostanában nagyon enyhe telek alatt ezek a fák „kilépnek” téli mély-nyugalmukból, és ez végső soron legyengíti, vírusokra, gombákra fokozottan fogékonnyá teszi őket. Ma már tehát nekünk is számolni kell ilyen káros hatásokkal, ha ezek az enyhe, sokszor hetekig fagymentes telek a globális felmelegedés miatt következnek be.

A gyümölcsösök elhelyezkedése – a meleg, szellős környezetben – biztosítja az alapját a vegyszermentes gyümölcstermesztésnek.

A megtermett gyümölcs egyrészét a piacon értékesítjük, másrészt rostos gyümölcslevet készíttetünk belőle. „Gyümölcslében sztár”  a nashi körténk lett – annak gyümölcse hihetetlenül lédús. Magáról a nashi gyümölcsről a következőt találni röviden az interneten:

Japán körte, más néven: Nasi

A "nasi" Japánban termesztett körtét jelent, más országokban ezt a gyümölcsöt különböző nevekkel illetik, pl. vízikörte, ázsiai körte, almakörte, körtealma ...
Több tulajdonságban is eltér az európai körtétől. A japán körték gyümölcse szilárd, mégis ropogós és lédús (85-86 %-a víz).
Kevesebb energiát tartalmaz, mint az alma vagy a körte. Ugyanakkor magas a cellulóz-, hemicelluóz- és pektintartalma, ezért táplálkozásbiológiai szempontból nagyon előnyös.

Ízükkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, zamatuk leginkább a sárgadinnyére, birsre és az ananászra emlékeztet.

Japánban a nasifajták gyümölcsminősége iránti igények igen magasak (100 mm átmérő ás szabályos gömb alak). Szinte kizárólag úgy termesztik, hogy egyenként bezacskózva védik a madárkártételtől.

Magyarországon ennél kisebbek a gyümölcsök, de jó termőhelyen, intenzív körülmények között elérhetik a 150-250 gr-ot.

A gyümölcs húsa fehér-fehéressárga, rendkívül illatos, lédús.

A szövegben szereplő „pektin”-ről pedig a következőket érdemes tudni – szintén az internet alapján:

A pektin bonyolult felépítésű növényi eredetű poliszaharidok, melyek különböző gyümölcsökben, zöldségekben és más növényekben találhatók. Legnagyobb mennyiségben a nagyobb termésű citrusfélékben, az almában, a barackban, a szilvában, a fekete ribizliben, a sárgarépában és egyéb növényekben található. A pektin anyagok jótékony hatású, abszolút veszélytelen természetes méregtelenítők, melyek kivonják a szervezetből a nehézfémeket, a rádionuklidokat, a nehézfémeket és más méreganyagokat. Negatív hatása a pektinnek nem ismert, étrend kiegészítőként a világ összes országában korlátlan mennyiségben engedélyezett.

2003-ban megtisztítottuk legelőinket az elmúlt 20-30 évben elszaporodott bozótostól - a nagyobb bokrokat, fákat meghagyva szép fás legelők jöttek létre. Ezek is azok a területek, amelyek valamikor Gyűrűfű faluszéli termőföldjei voltak - amelyek aztán a 20-30 éves gazdátlanságban kultúr tájból sűrű bozótossá alakultak.

A mindösszesen 35 hektár legelőnket legelő állatokkal hasznosítjuk. Nem csak szilárd meggyőződésünk, hogy a legelőnek valóban ott legelő, táplálkozó állatra van szüksége, de ez számunkra egy Európai Uniós kötelezettség is! Manapság egyre több helyen hallani, hogy emberi fogyasztásra is alkalmas „takarmánnyal”, pl. gabonamagvakkal az állattenyésztésben húst előállítani végső soron pazarlás. Ezt mi is komolyan vesszük, és azt várjuk el állatainktól, hogy a legelő sokféle növényét hasznosítva erősek és egészségesek legyenek, a szaporulat pedig kiváló minőségű húst szolgáltasson.

10 évvel ezelőtti terveink tehát lassan megvalósulnak - legeltetéses állattartás és gyümölcstermesztés ökológiai módon. Szerves egységben a környékkel és a szomszédos gazdaságokkal. Reményeink szerint mindezt a közeli jövőben be is fogjuk tudni mutatni a hozzánk látogatóknak a falusi turizmus keretein belül.

Aki gyümölcsöt szeretne enni, venni, és amúgy is Gyűrűfűn jár, az érdeklődjön a Lovastanyán, Fridrich-éknél, a vendégházban. Előzetes egyeztetés után lehet rendelni elvitelre is, de szedd magad akció is szervezhető!